Az inflációs cél iránti elkötelezettségét hangsúlyozva tett kísérletet a jegybank, hogy megállítsa a történelmi mélypontra süllyedt forint további gyengülését. De mit ígért pontosan Nagy Márton alelnök, és elég lesz-e arra, hogy szándékai szerint alakuljanak a monetáris kondíciók?
A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon, és nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta Nagy Márton MNB-alelnök, aki azok után szólalt meg, hogy az infláció magasan a célsáv fölé, 4,7%-ra ugrott, az euró árfolyamát pedig a spekulatív befektetői stratégiák 340 fölé húzták. Áttekintjük, hol tartunk.
Az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba. A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon. A legutóbbi swap-tenderek szándékosan és tudatosan csökkentették a swap állományt. Márciusig a jegybank ezzel az eszközzel reagál a piaci fejleményekre. Márciusban értékeli a jegybank alaposan az inflációs képet és akkor határozzák meg további lépések szükségességét. A jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta el Nagy Márton a Portfolionak. Az MNB alelnöke részletesen értékelte a fennálló helyzetet.
A kitűnő részvénypiaci teljesítményt valamelyest beárnyékolta tavaly a szuperállampapír megjelenése a magyar alapkezelők számára. A CIB Alapkezelő szakemberei szerint az a befektető, aki júniusban nem váltott MÁP+-ra, hanem részvényalapban maradt, jelentős többlethozamra tudott szert tenni. Az eseményen szó volt az idei piaci kilátásokról és legfontosabb kockázatokról, ezek között kiemelt figyelmet kap most a befektetők körében is a koronavírus, amely jelentősen átrajzolhatja az idei évi gazdasági várakozásokat. A szakemberek kitértek arra is, hogy idén is a részvényekkel lehet majd a legtöbbet keresni, de el kell felejteni a kétszámjegyű hozamokat.
A finanszírozási struktúra változása, illetve a tavaly év végén megemelkedett költségvetési kiadások miatt januárban 1000 milliárd forint fölé ugrott a jegybanki O/N betét állománya. Ez a korábbi hónapokhoz képest jelentős likviditásbővülést jelentett, érdemben meghaladva a Monetáris Tanács negyedéves, legalább 300-500 milliárd forintos célértékét is. A jelenségre az MNB a swapállomány óvatos csökkentésével reagált. A jelenlegi likviditásbőség ugyanakkor csalóka, előretekintve már rövid távon is jelentősen változhat a bankok likviditási környezete. Január-februárban csak az állami devizakötvénylejáratok, illetve -visszavásárlások több mint 850 milliárd forintot tesznek ki, amelyek forintból történő refinanszírozása áttételesen ugyan, de tartósan szűkíti a bankrendszer likviditását. A likviditás alakulására egyéb tételek bővítőleg is hathatnak (kiemelten a költségvetési kiadások és az EU-források beáramlása), de összességében mindez mégis azt jelenti, hogy a jelenlegi bőséges bankrendszeri likviditás akkor is érdemben csökken, ha az MNB swapállománya nem mérséklődik, amit a várható likviditási kondíciók előrejelzéseinél fontos figyelembe venni. Az alábbiakban Virág Barnabás és Kolozsi Pál Péter, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.
Változatlan a monetáris politika alapállása, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden - mondták az MTI által megkérdezett elemzők a kamatdöntést kommentálva.
„Inkább korábban, mint később” elindul a Libra, a Facebook saját fejlesztésű digitális pénze – mondta David Marcus, a projektet lebonyolító Calibra elnöke. A szakember elárulta azt is, hogy a virtuális deviza fejlesztéséért felelős testület „optimista” a projekt jövőjét illetően annak ellenére, hogy szabályosan össztűz alá vették a szabályozók.
Azt kérik a legnagyobb európai bankok az Európai Központi Banktól, hogy hagyjon fel a negatív kamatkörnyezetet előidéző monetáris politikájával – számolt be a Bloomberg. Eddig 25 milliárd eurót kellett fizetniük az európai bankoknak negatív kamat formájában.
Várhatóan az év végéig befejeződik az Európai Központi Bank (EKB) stratégiai felülvizsgálata, mely hatással lehet a jegybank jövőbeli monetáris politikájára is – jelentette be az EKB csütörtökön. Azt is elárulták, milyen területeken gondolkodnak reformokon, mit változtatnának az eddigi gyakorlaton.
A korábbinál is nagyobb figyelmet kap a forint gyengülése, hiszen hétéves csúcson jár az infláció. Bár az MNB-nek hivatalosan nincs elvárása, hogy miként alakuljon a forint árfolyama, nyilvánvaló, hogy annak alakulását nem tudja figyelmen kívül hagyni, amikor az inflációt próbálja a cél közelébe kormányozni. Éppen ezért izgalmas kérdés, hogy mennyire zavarja a jegybankot a forint rekord gyenge szintje, és akar-e rá reagálni.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott csütörtökön a kamatkondíciókon az Európai Központi Bank (EKB). Ugyanakkor bejelentették, hogy elkezdődött a monetáris politika stratégiai felülvizsgálata, mellyel kapcsolatban Christine Lagarde árulhat el részleteket délutáni sajtótájékoztatóján.
Londoni pénzügyi elemzők friss magyar gazdasági helyzetértékelése szerint jelenleg "finomhangolási üzemmódban" működik a magyar monetáris politika, ami arra vall, hogy nem várható jelentősebb módosítás, hacsak a magyar gazdaságot nem éri külső sokk. Az MTI által összefoglalt három londoni banki elemzés egyike sem számított arra, hogy idén már kamatemelést hajtana végre az MNB.
A várakozásoknak megfelelően ismét kamatcsökkentést hajtott végre Törökország központi bankja, de a lazítási ciklus tavaly júliusi elindítása óta a legkisebb mértékűt, jelezve, hogy bármilyen további gazdaságélénkítő intézkedés szerény lesz, ahogy a gazdaság egyre inkább maga mögött hagyja a recessziót.
Váratlan mértékű lassulással háromévi mélypontra süllyedt tavaly év végén a brit infláció. Londoni pénzügyi elemzők szerint nő a valószínűsége annak, hogy a Bank of England rövid időn belül csökkenti alapkamatát. Ennek lehetőségét a brit jegybank monetáris tanácsának egyik tagja is felvetette szerdán.
Az Equilor szerint idén lassulhat a magyar GDP-növekedés, miközben az MNB igyekszik majd laza monetáris kondíciókat fenntartani, így viszont a forint új történelmi mélypontra süllyedhet az euróval szemben.
Az idei év egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a magyar 5%-os növekedés volt. A GDP bővülésének erős kontrasztot adott, hogy a világgazdaságban, de különösen Európában érdemi lassulást láthattunk. Így 2019-ben történelmi csúcsra ugorhatott az eurózónával szemben növekedési előnyünk.
Egy eddig fájdalmasan hiányzó tőkepiaci szegmensbe, a vállalati kötvénypiacba lehelt életet a Magyar Nemzeti Bank az idén júliusban elindított Növekedési Kötvényprogrammal. A program nagy sikernek örvend, amit a 300 milliárdról ezen a héten 450 milliárdra emelt keretösszege is mutat. Ugyanakkor kritikák is érték a piacról, most ezeket sem hallgatjuk el.
Az MNB friss előrejelzése szerint a GDP-növekedés az idei 4,9% után jövőre 3,7%-os lehet, ezt követően 3,5%-on stabilizálódik, miközben az infláció átmeneti emelkedés után visszatér a 3%-os jegybanki célra.
Az MNB szinten tartotta a kamatokat, viszont megemelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét és a korábbi aszimmetrikus inflációs kilátások helyett szimmetrikusnak látja a kockázatokat Magyarországon. Nagy Márton, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen közölte, hogy az infláció átmenetileg lesz csak magasabb a 3%-os célnál, de a jövő év végére a célszint közelébe süllyed. Szerinte a MÁP+ fontos gazdaságpolitikai eszköz, amelynek hatására devizakötvényeket lehet kiváltani és csökkenteni lehet az intézményi befektetőknek szánt kínálatot. Az alelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy elégedettek az inflációs célkövetés rendszerével, eloszlatva az ezzel kapcsolatos spekulációkat.
A következő egy évben mélyrehatóan átvizsgáljuk a jegybank tevékenységét és közben egyelőre törekszünk arra, hogy elérjük a közép távú inflációs célt – hangsúlyozta a mai első kamatdöntési sajtótájékoztatóján Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank új elnöke azt mondta: ő se nem héja, se nem galamb hozzáállású a monetáris politikában, hanem igyekszik a Kormányzótanácson belül megoszló véleményeket bölcsen összehangolni és közben a törvényi kötelezettségekre is figyelni.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Csökkenteni kellene az árakat.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
